Nem mindennapi versenybeszámoló Angliából

2019.06.10

ST. HELENS DARTS CLASSIC élménybeszámoló Ambrus Peti jóvoltából

Három és fél hónapos angliai tartózkodás után végre vettem a fáradságot, és beneveztem egy versenyre. Nem mintha sok lehetőségem lett volna erre eddig. Úgy néz ki, hogy sajnos inkább London és környékén vannak rendszeresen versenyek.
Eléggé bennem volt a félsz, hisz néha egy magyar versenyre való nevezéshez is bátorság kell, nemhogy egy külföldihez, hiába beszéled a nyelvet, mégse értesz semmit, továbbá az a tény, hogy ez szeretett sportunk szülőhazája, még rátesz egy lapáttal. De végül, párom unszolására csak beadtam a derekam. (Na, meg azért, mert bejelentették, hogy lesz bűvész is :D :D )

A VERSENYRŐL

Ezt a csodálatos versenyt nem kisebb személyiség szervezte, mint a 2014-es BDO világbajnok, "The Bullet" Stephen Bunting, egy nagyon jó barátja közreműködésével. Egy apró érdekesség ennek a városnak az "adottságairól": Stephen Bunting, Dave Chisnall, Michael Smith, mind-mind itt élnek.

Szombati meccs, előző este 6-ig lehetett regisztrálni, előre utalásos szisztéma, másnap 9-11-ig regisztráció, 12-kor kezdés (1 órás csúszás volt, mert valami Chizzy nem ért oda időben...:D :D ).

Stephen Bunting

Regisztráció után lepakolás, majd kezdődhet a melegítés. Előző este életem eddigi legjobbjával, egy finom 12 nyilassal készültem a nagy napra. Érzem lassan, nagyooooon lassan, de megtalálom a fogást. Dobálgatok, szépen próbálom magam ráhangolni a napra, majd az egyik körömből visszafele jövet látom, még valaki beállt mögém, hát, nem fogok hazudni, egyből felismertem; nem más volt, mint a 2008-as PDC VB döntőse, Kirk Sheperd. Ez az, végre megérkeztem, ahova kellett! Jó, nem szépítem, dobott pár homályt, aztán inkább visszament inni. Na, de ezután indult be az élet! Szép sorban befutottak a nagyágyúk:

Ryan Joyce

Wes Newton

Chris Dobey

Dave Chisnall

Nekem ez egy örök emlék lesz, hogy egy tornán indulhattam ilyen játékosokkal, bár, reménykedtem, hogy valamelyik jól elkeni a számat, de sajnos a Sors ezúttal nem hozott velük össze...

A MECCSEM

Na, ezt nem is tudom, hogy kezdjem... Mint látjátok, nem többes számban van; sajnos mindent megtettem, hogy ez így legyen... Illetve, hazudok, mert a 256 között valami BYE-t vertem 4-0-ra (szerk. akinek nem világos mi a BYE: erőnyerőként automatikusan Petink továbbjutott a következő körbe). Előző este elkövettem azt az ordas nagy hibát, hogy rákerestem az ellenfelemre... Facebook, Insta, Google... és ez itt a baj. Jött is rá találat, ráadásul egyenesen a PDC honlapjáról.... 14 éves srác, 3x JDC győztes, 100 felett gyakorol, 90 felett játszik élesben, s nemrég dobta a 3.(!) 9 nyilasát. Itt én meg is vertem magam. Összerondítottam rendesen a gatyeszt és előre eldöntöttem, hogy kikapok. A meccs előtt próbáltam magam összerakni, de már késő volt, sajnos. Bullra dobás enyém volt, majd gyenge kezdés után, erős visszaesés, végül totális összeomlás; kijött a rutintalanság, hogy hónapok óta nem játszottam versenyen, és szó szerint elkezdett remegni a kezem... Ja, hogy a kis Phil Taylor? Örülhet, ha az átlaga ütötte a 70-et alulról. Szerencsére egy becsület legre jó voltam, de úgy éreztem, mintha életem első meccsét játszanám. Nem hiába mondják, hogy a verseny a legjobb gyakorlás!

Még lett volna lehetőség nevezni egy Lucky Looser-re, de párommal mindketten fáradtak voltunk, úgyhogy inkább nem éltem ezzel a lehetőséggel.

Na, és most jön a lényeg!!!

EMBEREK, KÖZEG, SZÍNVONAL

Az egyik szembetűnő különbség a Magyarországon tapasztaltakhoz képest, az nem más, mint maguk az indulók. 160 valahányan vágtunk neki a menetnek, ebbe pedig beletartoztak 8-9 (!!!) éves fiúk is, akik - egy interjú alapján - már képesek egy jó 70-es átlagra. A másik, a minőség. Ez nem Open volt, hanem "amatőr" torna. Az nevezett, aki akart, a kutya se kérdezte, honnan jöttél, mit dobálsz. Szabad perceinkben fürkésztük a táblákat, és sok olyan volt, akiket Vácról mindenki IS megverne, mellette meg olyan "noname" emberek, akik úgy szórták a triplákat, mint én a 26-ot. Hozzá se kell tennem, hogy akárhányszor Chizzy-t néztem, mindig ott volt a T20-ban a nyila, a nyaka nyúljon meg. :D

Dave Chisnall

PÉNZ

15 £ volt a nevezési díj, ami egy angolnak semmi, én is azt mondtam rá, hogy nem sok, amíg át nem váltottam ugyanis, ez nem kevesebb, mint 5550 Ft kb., ráadásul, 100% visszaosztásra került. Na, most kapaszkodjatok meg:

Győztes: 1000 £ (370 000 Ft)

Második: 500 £ (185 000 Ft)

Harmadik: 250 £ (92 500 Ft) x2

Vesztes negyeddöntős: 130 £ (48 100 Ft)

Vesztes nyolcaddöntős: 60 £ (22 200 Ft)

Továbbá, a Lucky Looser-en is osztottak pénzt, természetesen.

9 nyilas: 200 £ (74 000 Ft)

Legmagasabb kiszálló : 100 £ (37 000 Ft)

Ja igen, a kiszálló... Angliához csak ennyit fűznék hozzá, hogy CSAK AZ ELSŐ 16 meccs ment le, és ezt mondták be a szervezők: "srácok jelenleg a legnagyobb kiszálló 156, sorry, 161, sorry 167!" Ismétlem, az első 16 meccs!!!!

Közben véget ért a verseny is, az egykori BDO/PDC játékos, Kevin McDine győzelmével, a legmagasabb kiszálló 170 lett, természetesen.

Össze se tudom számolni, hány szponzora volt a versenynek, majd mellékelek képet, nyilván, ez Buntingnak is köszönhető.

Chris Dobey

szerk: Köszönjük a tartalmas beszámolót Peti, őszintén kívánjuk, hogy minél gyakrabban, minél több ilyen versenyre tudj eljutni, és fokozatosan egyre jobb eredményeket érj el! Büszkék vagyunk Rád!! Hajrá Slothy, hajrá Dunakanyar Nyilasai!!!